Agreszió

(Méregpatika, avagy mit tegyek, ha dühös vagyok?)

Kitekintés (pedagógusoknak és szülőknek)

Napjainkban nagy gondot okoz az agresszió. Egyre többet hallunk agresszív viselkedésről az iskolákban, gyerekek között is. Természetesen nem azt mondjuk, hogy ez régen nem volt. Agresszió mindig is volt, de a manapság jellemző, akár gyilkosságig is elmenő agresszivitás sajnos azt mutatja, hogy kell beszélni az agresszióról.

Miért nem tudja a gyermek türtőztetni magát? Miért akarnak agresszióval válaszolni akkor is, ha lenne más megoldás is? Miért reagálnak fizikai bántással, miért akarnak megtorolni minden negatív dolgot azonnal, és miért nem akarják megbeszélni, vagy segítséget kérni a tanároktól?

Egy felmérésben megkérdezték a barcsi gyerekeket: mit tesznek, ha a padtársuk meghúzza a hajukat, elveszi a radírjukat? A kizárólagos válaszok: „Megütnék, beszólnának neki” voltak. Amikor az erőszakos lehetőségek elfogytak, akkor hangzott el először, hogy szólnának a tanárnak. Ezek szerint a gyerek nem ismer más lehetőséget: ha támadást kap, akkor automatikusan visszatámad.

Jakodáné Jendrek Zsuzsanna közoktatási és ifjúság segítő szakértő szerint érzelmi és értékválságban szenvednek a fiatalok. Környezetünkben a média és gyakorta a család is erőszakot sugall. A rajzfilmekben is sajnos az üsd, vágd, alázd meg szemlélet dominál. A gyerekekre nem igazán az érzelmek, hanem az agresszió hat.

Az agresszió miértje és eredete nagy pszichológiai probléma (pl. van-e agressziós ösztön?). Az utóbbi néhány évtizedben ez a probléma is bekerült a laboratóriumok világába és számos összefüggést feltártak a különféle azonosított változók között.

Fontos, hogy megnézzük mit is fontosabb szem előtt tartanunk, a szándékot vagy az eredményt. Azonos módon kell-e kezelnünk az agresszió közvetlen és közvetett formáit? Fizikai és verbális agressziót? Aktív és passzív agressziót?

Kedves gyerekek!

Tudjátok-e, hogy mi is az, amit akkor éreztek, ha mérgesek vagytok? Szerintetek mindenki hasonlóan érez? Van olyan, hogy az egyik gyerek visszaütne, de a másik inkább megbeszélné, mi történt? Szerintetek fontos kimutatni az agressziót, a dühötöket?

Mit is jelent az agresszió?

Az agresszió erőszakosságot jelent. Az agresszió lehet olyan, ami megvan a kutyátokban is, vagy az oroszlánban, de lehet olyan érzés is, ami abban segít, hogy elérjen az ember valamit, ez a fajta csak az emberre jellemző, és azt így kontrollálni is lehet. Fontos tudni, hogy van a mérgességnek, haragnak olyan oldala is, ami helyes. Erről később fogunk beszélni.

Talán még emlékeztek, hogy a társas magány című füzetünkben a kommunikációs viselkedési formákról beszéltünk, ahol egyik forma az agresszív viselkedés volt. Ha ilyen viselkedésed van, azt úgy ismerheted fel, hogy jellemzőid:

Mások bántása, düh, erőszak és kiabálás. Nem tiszteled a másik jogait, önmagad jobbnak, vagy fontosabbnak tartod. Az agresszivitásod nem csak kifelé irányuló lehet, hanem befelé is irányulhat, de akkor tönkreteheted magad. Az agresszív emberek sokszor haragszanak valakire valami miatt. Sokszor már nem is emlékeznek azonban arra, hogy honnan is indult a haragjuk. Ezért nagyon fontos lenne megtalálnod a kiindulópontot, és a megbocsátás által megnyugodni, és megváltozni, hogy barátokra lelhess.

Miért agresszív valaki?

A leginkább azért leszünk agresszívak, mert haragosak vagyunk valamiért. Ennek a haragnak lehet sok oka. Első helyen az igazságtalanság áll, viszont az igazságtalanság lehet szubjektív is, ez azt jelenti, hogy úgy érezzük, hogy valaki igazságtalan volt velünk, de igazából, ha megnézzük miért történt a dolog, rájövünk, hogy nem is volt igazságtalanság, sőt az illető talán még jót is akart nekünk. Ezért is fontos figyelni arra, hogy megbeszéljük a dolgokat, mielőtt bántanánk valakit, mert azt hisszük, hogy ő bántott, vagy bántani akart minket. Persze van, amikor valódi igazságtalanság történt, de ezt is jobb megbeszélni másokkal is.

A következő ok hasonló, akkor is haragosak lehetünk, ha elárulnak minket. Ha valakiben megbíztunk, vagy az illető megígért nekünk valamit, és becsapott minket, akkor érezhetünk haragot. Ennek is van azonban egy olyan oldala, hogy például valakit sokszor elárultak, becsaptak már az életében, és később annyira érzékennyé válik, hogy azt is elárulásnak, becsapásnak veszi, ami igazából nem is az.

Amikor valaki megsért minket, azt mondja, hogy nem vagyunk értékesek, vagy nem vagyunk képesek semmire sem, az kiválthatja a haragot. Viszont, ha tudjuk, hogy értékesek vagyunk, mert szeretve vagyunk, akkor ellen tudunk állni a harag kialakulásának.

Te honnan tudod, hogy valaki szeret Téged, vagy nem? Hogyan reagálsz arra, ha úgy érzed, nem szeretnek?

……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

A frusztráció, vagyis, amikor valamit nagyon várunk, de nem következik be az a dolog, az is okozhat esetlegesen haragot. Később megmutatjuk, hogyan tudunk harcolni ez ellen is.

Ha csalódott vagy, mert valamit valaki megígért, de nem tartotta be, mit teszel?

……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

Fontos itt megemlíteni, hogy ha valakinek vannak olyan lelki sebei, amiket nem tudott begyógyítani, azok érzékenyebbé teszik őt arra, hogy haragos legyen.

Ha leértékelnek minket, ha rosszat mondanak csak rólunk folyton az is okozhat haragot.

Amikor nem tudunk megfelelni elvárásoknak, ezek lehetnek mások elvárásai velünk szemben, vagy önmagunkkal szemben felállított elvárások. Ezért is fontos, hogy ismerjük magunkat, és tudjuk hogy mire vagyunk képesek.

Haragudhatunk önmagunkra is. Sokan nem tudják kifejezni a haragot, nem tudják hogyan lehet levezetni, és a mások miatt kialakult haragjukat önmagunk ellen fordítják. Ez nem egészséges, de erre is keresünk majd megoldást.

Érdekességek az állatoknál:

Birtokszerzés céljából agresszívkodnak egymással az állatok. A riválisok harca révén a rátermettebb kiválasztásához vezet, ez társas rangsort eredményez a csoporton belül. Tehát az ilyenfajta igyekezet, hogy előrébb kerüljünk az az állatokra jellemző. Az ember ennél okosabb!

Az állatoknál a fajon belüli verekedések ritkán vezetnek komoly sérüléshez, vagy halálhoz. Eleinte különböző fenyegető viselkedésformákat mutatnak be egymásnak, hogy felmérjék az ellenfelet. Majd további pózolás révén a jobb győz anélkül, hogy megsemmisítette volna ellenfelét. Csak az ember lóg ki a sorból, sajnos az ember képes arra, hogy megöljön egy másik embert.

Próbáljunk kicsit mélyebbre menni:

Láttuk már, hogy az agresszió egyik oka lehet a frusztráció is. A frusztráció miatt létrejött agresszív késztetés (magyarul, ha úgy érzed mérgedben megütnél esetleg valakit, vagy a legrosszabbakat szeretnéd, hogy történjenek vele) oka ember, vagy helyzet. Lehet, hogy ez közvetlenül a frusztráló ember, vagy helyzet ellen fordul, vagy legátlódik és áttevődik valamilyen kevésbé fenyegető tárgyra. Hogy mi történik az agresszióval az attól is függ, hogy mi történt velünk a múltunkban. Tisztában kell lennünk azzal, hogy kire is haragszunk igazán, arra aki véletlenül rálépett a lábunkra, vagy arra, aki már hetek óta idegesít minket valamivel. Tulajdonképpen egyik sem helyes, mert aki véletlen lép a lábunkra, arra miért is haragudnánk, illetve aki szerintünk idegesít minket, azzal inkább tisztázzuk a dolgokat, mint hogy haragudjunk rá.

A pszichológusok sokfélét mondanak arról, hogy mi is az ok, hogyan lehetne jól megküzdeni a haraggal, agresszióval, de nem mondhatjuk, hogy van egységes szemlélet.

Vegyük azt, hogy mi történik mondjuk Joe kisfiúval, amikor valaki jó szándékúan azt mondja neki, hogy felemás zoknit vett fel a testnevelés óra után? Hogyan reagál erre Joe? Ha sokszor kritizálták őt előtte már mások, akkor lehet, hogy kiabálni fog, vagy akár oda is csap valakinek, hogy miért mondanak neki ilyet. Leginkább azok a gyerekek agresszívak másokkal szemben, akik már sokat csalódtak az életben, és nem tudnak megbízni senkiben. Sajnos mivel agresszívak másokkal, ezért még több csalódás éri őket. Elég nehéz barátságot kialakítani velük, mert nem mernek megbízni másokban. Ezen felül általában érzékenyebbek is, ha barátságról van szó.

Te ismersz agresszív gyerekeket, akár felnőtteket? Szoktál Te agresszív lenni?

……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

Hogyan is alakul ki, hogy agresszív lesz-e egy gyermek?

Bizonyos pszichológusok szerint amit tanulunk, olyanok leszünk. Ennek az elméletnek három összetevője: elsajátítás, végrehajtás, fenntartás.

1. Az elsajátítás: régebbi agresszív cselekedetek megerősítésével: ha agresszív volt valaki, és azt megdicsérték, vagy nem gátolták. Lehet mások viselkedésének megfigyelésén keresztül is. Ezt modellálásnak nevezzük.

Volt egy Bobo -baba nevű játék bohóc, amit egy felnőtt a gyerek szeme láttára megver, amikor a gyermek egyedül maradt a bohóccal, ő is ugyanúgy megverte azt. Tehát a gyermek gyakorolja a látott viselkedést.

2. Végrehajtás: az agresszív viselkedést a környezeti kiváltó feltételek szabályozzák, tehát hogy milyen élményei voltak az adott, vagy hasonló környezettel az illetőnek. Ha egy sötét sikátorban mindig csak verekedést látott, ott minden gyanús dologra ő is verekedéssel fog válaszolni.

3. Fenntartás: a korábbi tapasztalatok a meghatározóak: jutalmat vagy büntetést kapott-e az agresszív viselkedéséért a gyermek. Szóba jöhet még önmegerősítés, pl. öndicséret, önbizalom, önkritika, önleértékelés. Tehát nem csak az számít, hogy mások hogyan reagálnak valakinek az agresszív viselkedésére, hanem az is, hogy ő saját magáról mit gondol. Ha azt éli meg, hogy semmi másban nem érhet el sikert, csak a verekedésben, akkor sajnos büszke lesz magára verekedés – vagy akár csak kiabálás – után. Segíthetjük az agresszív gyerekeket azzal, ha segítünk nekik felismerni, mi másban vannak még jó képességeik, hogy legyen amiben örömet érez, amit szívesen csinál. Ti gyerekek egymásnak is segíthettek úgy, hogy megtaláljátok egymás erősségeit, hogy ki miben tud jó eredményeket elérni.

Televízió és erőszak:

Már hallhattatok róla, hogy néhány tudós azon gondolkozik, hogy a TV segíti-e az agresszió csökkenését, vagy éppen ellenkezőleg több lesz miatta az agresszió.

Szerinted a TV-ben a sok agresszív, verekedős, kiabálós film, mese, hír agresszívebbekké tesz minket, vagy nem?

……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………..

Háromféle felfogás van:

1. felfogás: Vannak, akik szerint a televíziós erőszak segítheti az agresszív viselkedés csökkentését, vagy ellenőrzését. Freud szerint ha dühösek vagyunk, lehet, hogy nem tudjuk közvetlenül kifejezni agressziónkat (nem verhetjük meg a főnökünket (ami különben sem jó megoldás), nem mehetünk el futni, stb.) A felgyűlt energia levezetődhet más, helyettesítő viselkedésben is: jó esetben ilyen a futás is, de erről később lesz szó. Az a fontos, hogy az energia felszabadul, vagy kisül. Feshbach elképzelése szerint, ha valaki dühös, és módja van helyettesítő agresszióban részt venni, kevésbé valószínű, hogy további agressziót is mutat, vagyis, ha csak nézzük a TV-ben az agressziót kevésbé leszünk szerintük agresszívek. (Muszáj megjegyezni, hogy ezen elképzelést sok kutatás megcáfolta.)

2. felfogás: nem lehet közvetlen kapcsolatot kimutatni, mert nehezen mérhető a televíziós erőszak nézése és az agresszív viselkedés.

3. felfogás: Vannak adatok arra, amik a televíziós erőszak nézése és az agresszív viselkedés közötti oki kapcsolatot alátámasztják, azaz amik szerint sokan azért agresszívebbek, mert sok agresszív műsort néznek. Sajnos manapság már a legkisebbeknek szóló mesék is agresszívek.

 a szakirodalom túlnyomórészt egyetért azzal, hogy kevés adat utal a televíziós erőszak agressziót csökkentő jellegére.

Emberi-agresszivitás formák:

• közvetlen, test-test ellen

• tárgyakkal/ fegyverrel

• tárgyakon

• rituális formák ( pl. nyelvöltés, köpés)

• gesztusok (testtartás, szemkontaktus)

• szexuális fenyegetés

• verbális, azaz szóbeli agresszók:

a. agresszív aktus nyelvi jelzése (megverlek!)

b. Fizikai, szellemi sérülésre utaló megjegyzések (idióta)

c. Szociális devianciára utaló megjegyzés (szakadt)

Mint láthatjátok, nem csak az agresszív, aki verekszik, vagy kiabál, az is egyfajta agresszió, ha valaki azt mondja valakire, hogy idióta, béna, vagy semmirekellő. Az is agresszió lehet, ha valaki éppen nem mond semmit, csak a testtartásával, vagy nézésével akarja jelezni, hogy fontosabb nálunk.

Gyűjts össze olyan embereket, akik szerinted agresszívak voltak Veled:

……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………..

A haragot kiváltó mechanizmusok:

Emlékeztek még a konfliktusok mibenlétére, és a helyes megoldásokra? Nos, a személyközi konfliktus jellemzője sajnos a harag. Berkowitz, egy pszichológus azt találta, hogy személyeknek okozott kényelmetlenség haragot vált ki. Ez érzelmileg hasonló emlékeket juttat eszünkbe, gondolkodásra késztet, a helyzet értelmezése érdekében, mozgósítja az agresszív késztetéseket is a büntetésre. Azt találta, hogy ezen agresszív viszonyulás, hozzáállás bármely személyre irányulhat attól függetlenül attól, hogy a személynek volt e bármi köze a kellemetlenséghez.

Lehet, hogy nem is azért vagyok agresszív, ami most történik velem?

• Maradandó lelki sérülések alakulhatnak ki egy olyan gyermeknél, ahol az anya csecsemő kapcsolat az élet első hat hetében nem felhőtlen – mondta Kertész Ágnes pszichológus.-  Ha nem alakul ki a bensőséges viszony, felnőttként ezeknek a gyermeknek  a pozitív érzelmek elviselhetetlenné válnak, szorongást agressziót okoznak.

  • Sajnos a gyerekkori elkényeztetés lehet az egyik ok.

A másik oldal a kiszorult emberek gyerekei, olyanokéi, akiket nem ismernek el.

Kulturális változatok a harag kezelésében:

Sokféle haragkezelés van, de nézzük meg, hogy milyen kulturális különbségek vannak:

Utku társadalom: nem fejezik ki a személyközi haragot, nincs agresszivitás, még a nevelésben sem.

Yanomamö társadalom: egymás kizsákmányolása, meglopása természetes, megtorlásra nevelik a gyerekeket.

USA, Washington: a legtöbb erőszakos bűncselekmény náluk van. Ezek érzelmi hatásai az emberekre nézve: félnek, tolakodó gondolataik vannak, stresszesek.

Ahol az emberek szorosan együtt és kölcsönös függőségben élnek, túlélés gyakran egymástól függ, ott az agresszió és a harag ritka. Ezekben a társadalmakban az ént inkább a közösség szempontjából értelmezik, mint egyénként, ők együtt élnek, a közösség a legfontosabb.

Individualista kultúrákban, ahol az ego a fontos, ahol az egyén önmaga előnyt élvez a közösséggel szemben a harag nagyon fontos szerepet játszhat. Az ént meg kell erősíteni másokkal szemben. A versenyhelyzetek sok konfliktus forrásai lehetnek.

Vannak olyan kultúrák, amelyekre mindkét vonás jellemző: nyugodt haragmentes interakciók az otthoni kapcsolatokon belül és harcias agresszió a kultúrán kívüli másokkal.

Harag és agresszió a kapcsolatok szabályozásában:

A mai nyugati társadalomban a harag funkciója általában a kapcsolatok helyrehozása fizikai erőszak nélkül. Ha valakire nagyon haragszunk, az elköteleződést jelent arra, hogy a vitát valamilyen végkifejletig vigyük, ezzel szemben a bosszúságban nincs ilyen elköteleződés. A harag általában azzal kezdődik, hogy egy ember úgy érzi, megsértették, és azzal végződik, hogy mindkét fél kiigazításokat tesz annak érdekében, hogy kibéküljenek. Lehetséges eredmény azonban az is, hogy a kapcsolat felbomlik.

Kulturális kódok:

A haragra adott válaszként gyakran a célpont is mérges lesz. A harag mellett jelentkezhet a félelem is, ami a társas haragra adott behódoló válasz.

Mit tesz az átlag-ember a haragjával?

• letagadja

• eltemeti, azaz nem vesz tudomást róla

• felhalmozza, ami miatt rossz dolgok alakulhatnak ki benne:

  • depressziós lesz

  • állandóan mások fejéhez vágja a dolgokat, kritizál

  • kis apró dolgokra is hirtelen kitöréssel reagál.

Milyen más rossz reakciók vannak, amiket a haragunk válthat ki?

1. mások ellen fordulás

2. mások kontrollálása

3. ugyanazon sérelmek sokszori felhozása

4. perfekcionizmus, azaz mindent tökéletesen akar mindig csinálni

5. mások kicikizése

6. csúfolódás

7. depresszió

Hogyan lehet rosszul kifejezni a haragot?

• • kiabálással

  • a berendezés szétverésével

  • felelősségáthárítással

  • öncsonkítással

  • másokra mutogatással

Van ezek között olyan, amiben Magadra ismersz? Írd le!

……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………..

No de azért ne ijedj meg, ezek lehet, hogy csak figyelemfelkeltő jelek, hogy ne akard rosszul kezelni a haragodat. Van még kiút!

Az agresszivitás-csökkentő manőverek:

1. A kiváltó ingert vonjuk vissza. Ha valakire kiöltöttük a nyelvünket, húzzuk azt vissza…  Persze ennél sokkal erőteljesebb, ha valami miatti dühünk kimutatása után elnézést, vagy bocsánatot kérünk, és megpróbáljuk megbeszélni.

2. Agresszióval összeférhetetlen viselkedésforma kulcsingerét mutatja be a támadó félnek, azaz olyat mutat, ami megenyhíti a másikat:

   1. Tárgyak, főként élelem megosztása

   2. Veleszületett gátló tényezők (vértől való irtózás)

   3. Behódoló pózok:

      1. Testméret fontossága (hajlongás alárendelődést mutat)

      2. Gyermeki visszahúzódó viselkedésformák (összekuporodás, elrejtőzködés, vagy akár a kínos mosoly)

   4. Domináns pózok:

      1. Testméret fontossága (izmok mutogatása)

      2. Fenyegető pózok (győztes / vesztes póz)

Ezen manőverek közül például a vértől való irtózás jobban jellemző az állatokra, mint az emberre, amíg egy állat abbahagyja az agresszív viselkedését, ha vért lát, az emberre ez nem mindig jellemző sajnos.

Milyen dolgokat próbáltál már ki, hogy csökkentsd valakinek az agresszivitását?

……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………..

Milyen megoldásokat ajánlunk?

• fejezd ki a haragod úgy, hogy mással kibeszéled, vagy naplót vezetsz, legjobb az lenne, ha azzal tudnád megbeszélni, aki miatt haragszol. Sok esetben kiderül, hogy a másik ne is úgy gondolta.

• ha úgy érzed, hogy tombol benned valami, akkor segíthet akár a toporzékolás, vagy reklámpapírok széttépése is, ide tartozhat a futás is, amivel levezetheted a mérgedet.

• érdekes, hogy a kreativitás is segítség lehet, amikor haragszik valaki és megfestheti azt, akire haragszik, vagy csak barkácsolhat akár céltalanul, az a tapasztalatok szerint sokat segít a harag elmulasztásában

Egy érdekes játék az agresszió szabad kimutatására, hogy egy barátoddal számok „segítségével” beszélgettek. Ez úgy néz ki, hogy megbeszélitek ki fogja kezdeni, és az illető azt mondja: „1-2-3”, ami egy köszönésnek felel meg, erre a másik szintén számokkal felel, de olyan hangsúlyban, hogy az köszönés-hangsúlyú legyen. Először csak elkezdenek „beszélgetni” számokkal (semmilyen más szó nem megengedett, csak a betűk). A beszélgetés 1/3-ánál az egyik fél kezdi felvinni a hangsúlyát, mintha neki valami nem tetszene. Erre a másik is hangosabban felel, mintha kezdenének agresszívabbak lenni. Amikor már mindkettő szinte kiabál, vagy akár kiabál is, az egyikőjük (mindegy ki) kezdi levinni a hangsúlyt, mintha valami miatt megbékélne, vagy rájönne a megoldásra. A másik eldöntheti, hogy velemegy-e, vagy még mérges marad. A lényeg az, hogy mire a 100-hoz értek mindkettőtök nyugodt, sőt jókedvű legyen, és az utolsó számok már újra az elköszönés számai legyenek.

1. fontos, hogy tudjuk mi a valóság körülöttünk, ne akarjuk letagadni azt

2. lehetőség szerint, amikor jön a harag próbáljunk meg tárgyilagosan reagálni, és ártalmatlan levezetéseket kieszközölni, de mindenképpen a legjobb, ha békés utat keresünk a másikkal és magunkkal kapcsolatban

3. vállaljuk fel, ha haragszunk, nem kell ezt letagadni, de vigyázni kell, hogy jól reagáljuk le, és ne tegyünk kárt senkiben.

4. Nem azt mondjuk, hogy add meg Magad, állj ki magadért úgy, hogy nem vagy ideges! Ha ezt meg tudod tenni, egy hatalmas előnyre tudsz szert tenni másokkal szemben

5. Gondolj bele, hogy mi lehet a másik emberrel, miért tette, amit tett? Esetleg ő miért ideges, feszült, vagy agresszív?

Mit tegyünk, ha felhalmozódott bennünk a harag?

6. először is fel kell ismernünk a problémát

7. be kell azt azonosítani: miért van a harag, és mi történt?

8. fontos, hogy megbocsássunk, mert anélkül nem tudunk igazán jól megoldani a problémát

9. jó, ha megbánjuk amit addig esetleg rosszul reagáltunk: összetörtük az illető konyhabútorát, vagy rosszakat mondtunk rá.

10. megpróbálni az illetőre barátként tekinteni

11. lehetőség szerint megbeszélni az illetővel a dolgokat

megbékélni

Amikor úgy érzed, hogy csak agresszívan érhetnél el valamit, próbáld ki a következőket:

1. Testbeszédeddel magabiztosnak látszódj:

• Egyenesen állj!

• Nézz egyenesen a másik szemébe.

• Látsszon rajtad, hogy el akarod fogadtatni a véleményed:

1. hangod erős és határozott legyen (De ne kiabálj!)

2. Tisztán hallhatóan beszélj, ne motyogva.

Lássunk egy nehéz helyzetet a „nagy betűs életből”!

Barátaiddal kiránduláson vagy, sokan cigiznek. Egyikük cigivel kínál. Te nem akarsz cigizni, mert tudod, hogy káros.

Mit mondasz?

…………………………………………………..

Erre a következő reakciót kapod: „Milyen nyuszi vagy!”

Mit válaszolsz?

……………………………………………………

Az általunk ajánlott válaszok:

1. Válasz: „Kösz nem kérek!”

2. Válasz: „Nem nyusziság eldöntöttem, hogy nem akarok cigizni!”

Ismételgesd határozott válaszod, amíg abba nem hagyják a tukmálást!

Mi a teendő, ha valaki a haragját önmaga ellen fordítja?

Először is ismételjük át mi is mutatja azt, hogy valaki önmaga ellen fordult?

……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………..

A leggyakoribb tünet a depresszió, vagy hogy nem ad magára, nem beszél másokkal, és úgy érzi nem éri meg önmagáért kiállnia, másoknak mindig igazuk van vele szemben. Sajnos az öngyilkosság is szóba jön, az is ennek számít, ha csak beszél róla valaki.

A legelső lépés az lenne, hogy tanuljuk meg értékelni magunkat.

„De miért is szeressem önmagam?” Jó kérdés, próbálj meg Te válaszolni rá először:

……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………..

Mindannyian egyediek vagyunk, nincs és nem is volt a Földön soha olyan, mint Te! (ez az ikrekre is vonatkozik, mert még nekik sem egyforma az újlenyomatuk sem) Egyediek vagyunk abban, hogy hogyan gondolkozunk, mik a vágyaink, milyen kedvenc dolgaink vannak, milyen terveink vannak, és mit szeretnénk elérni az életben. Persze ennél sokkal több mindenben vagyunk egyediek, de ennyi már elég is ahhoz, hogy lásd, miért is jó, hogy Te vagy, és miért szeresd önmagad. Az, hogy mások szeretnek, az máris azt jelenti, hogy érdemes szeretned önmagad, mert mások is szeretnek.

Írd ide azok neveit, akik szeretnek Téged!

……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………..

Emellett persze van még más ok is:

Isten azért teremtett, mert szeretett Téged! Sőt, van terve az életeddel! Azt mondja az Ő Igéjében, a Bibliában, hogy gyönyörködik Benned! Minden hajad száláról tud, és szeret Téged úgy, ahogy vagy. Azt akarja hogy Te is észre vedd Őt, és adhasson Neked ebből a különleges szeretetből, amit csak Neked tartogat.